Állítsátok meg a világot, be akarok szállni! Na jó, beugrok magamtól…

Image

(amikor megosztottam a huppa.hu-n megjelent elkeseredett szegedi levelet a kísérő szöveg egyre csak folyt belőlem így átcsatornáztam erre a felületre)

én már elhagytam egyszer a szülőföldemet ezért…
majd elhagytam azt az országot is, ahova azért jöttem, mert az anyanyelvemet beszélték, de rá kellett döbbennem, hogy magyar kisebbségnek lenni Mo.n rosszabb mint az előtte-való állapot
és visszajöttem ugyanebbe az országba, pedig hittem és mondtam, hogy ez az utolsó hely a világon, ahova menni szeretnék…

azért maradok itt mert azt hiszem, dolgom van azzal, ami itt történik
hiszem, hogy minden mélyrepülésnek értelme van
személyes sorsokban orvosi szempontból is megtapasztalható: az antropozófus orvoslásban, mint a hozzá kötődő Waldorf pedagógiában, dolgozunk ezzel
ha meg egy egész ország zuhan, akkor még nagyobb jelentősége van (lehet?) nem “csak” az adott ország szempontjából
az újjászületés előfeltétele a halál
vállalni az újért való küzdelmet annyi mint vállalni azt, hogy most egy kicsit belehalunk
optimistább megfogalmazásban: azért van értelme ennek a mostani szörnyű állapotnak mert csak ez a teljes rombolás teremtheti meg a helyet az újnak, elsősorban azáltal, hogy bennünk egyénekben felébreszti a sóvárgást ezután az új után, majd fokozza addig, míg végre cselekedni is hajlandók leszünk

hiszem, amit Victor Hugo-nak tulajdonítanak mondás igazát, hogy egyetlen hadseregnek sincs nagyobb ereje, mint egy ideának, amelynek eljött az ideje
hogy pontosan mi ez az idea? tulajdonképpen ennek a keresése folyik most több szinten is
szerintem a magasabb szintű tudatossággal és személyes felelősségvállalással függ össze
ezért gondolom teljes mértékben újraírandónak a (nemlétező) társadalmi szerződéseinktől kezdve a legmagasabb szintű politikáig az egész mindenséget cakompakk

hogy az ember földrajzi szinten keresi a helyét érthető
hogy megyek, mert egy ismerős és egy ismeretlen “nemahelyemenvagyok” állapot között úton lenni  még mindig jobb
hogy kivonulok a világból vagy bevonulok személyes megvilágosodásom keresése mögé az is egy választható alternatíva
Romániában nagyon sok vicc szólt erről, egyre több alkalmazható már itt is… érdekesen forognak a történelem kerekei ebben a térségben… “az utolsó, aki elhagyja az országot kapcsolja le a villanyt!”… igaz, nekünk akkor nem volt rezsicsökkentésünk, ami mellett már erre sem kell figyelni, mert tulajdonképpen ingyen van az áram (a villamosszékben, amin a szánalmassá zsugorodott Demokrácia nevű hölgyemény ücsörög fásultan várva a kapcsoló kattanását)

szóval igen, el lehet menni
mégis, pont nekem, aki már háromszor hagytam el országot, pont én, aki szülői házamból, kis családomból, majd egy házasságból és többször a saját életemből is kiléptem, pont itt és pont most erre az jutott eszembe, hogy nem születtem patkánynak;
kicsit félve írom le, mert semmikép sem ítélkezésnek szánom! ezért is soroltam fel a saját továbbállásaimat!
mindennek megvan az ideje és a helye; nekünk is; amikor sikerül megtalálnunk MAGUNKBAN ezt a helyet akkor a kinti világban is megtaláljuk;

szervezetfejlesztő coach szülőtársam hívta fel a figyelmemet arra a hangra, ami bizonyos helyzetekben előtör belőlem és valami olyasmiről sipítozik: hogy már megint bánt a világ engem, megsértenek pedig én csak jót akarok, és annyira, de annyira hogy nem is veszem észre, hogy a másik egyáltalán nem kér belőle… ez az a hang, amire mindenki bezár, és amíg bármilyen értelmes és hasznos és számomra evidens világmegváltásomat ilyen mellékzörejekkel tudtam csak véghez vinni ezek sorra személyes sérülésekhez, kiábrándultsághoz vezettek, még ha látszólag sikerrel is jártak a kevesebbet elvárók szemében

szerintem a legtöbbet azzal tehetünk a világ- és rendszerváltásért ha saját magunkon dolgozunk nagyon keményen annak érdekében, hogy a lehető legpontosabban definiáljuk lehetséges hatáskörünket
ha ez megtörténik, akkor már nem fog zavarni sem a kormány legújabb rémtette sem a személyes népszerűségi indexünk zuhanása azok körében, akikhez tartozni véltünk
ha ez megtörténik, nem kell elhagyjunk semmit és senkit a saját egotrippünkre szóló beszállókártyán kívül
és egyszerre csak azon kapjunk magunkat, hogy rendkívül sok időnk és energiánk szabadult fel, amit konkrétan a célunk elérésére mobilizálhatunk

amikor arra intenek, hogy fejvesztve rohanok, követhetetlen vagyok, kapkodok, túl sokat akarok most már van időm megállni egy pillanatra és átgondolni (igaz, gyorsan), hogy így van-e?
nincs így
az én esetemben nincs így
és ezt azért tudom ilyen pontosan, mert végre pontosan tudom, hogy mi a dolgom: én nem abban vagyok jó, hogy egy bizonyos területben mélyre ássam magam és ahhoz a területhez szakmailag hozzátegyek a szükséges függetlenség és kiváló színvonal jegyében
nekem az a dolgom, hogy összekössek: elsősorban az egyes embert saját erő, fény, bizalom és szeretet forrásával, majd az embereket és ezen forrásaikat egymással: ennyi
 
még egy kiegészítés: a szeretet és fény hálóról Hal Uplinger beszélt nekem először 2000-ben, amikor egy nemzetközi kampányon dolgoztunk a robbanó aknák betiltásáért; Hal volt a  Live Aid producere, amit az emberiség egyik legnagyobb kollektív eseményeként tartanak számon; Budapestre akartuk hozni a nagy koncertet, de aztán széthullott az egész… 2011-ben bekövetkezett haláláig kapcsolatban maradtam Hal-al: büszke lenne most rám, és én meg akartam róla emlékezni az október 5-vel kapcsolatosan

minden, amit életünkben teszünk (vagy nem teszünk) hozzátartozik a hívatásunk beteljesítéséhez: jelentéktelennek tűnő lépések is értelmet nyernek abban a pillanatban, amikor felismerjük életünk igazi értelmét: azt a kis darabkát, amit csak mi tudunk és vagyunk hívatottak hozzátenni a Világhoz

kedves szegedi elkeseredett Harcos! Te tudod, hogy merre kell menjél, hol kell keresned azt a helyet, ahol megteremtheted magadnak a körülményeket, hogy Fényeddel és Szereteteddel bekapcsolódhass ebbe a hálóba; mindegy, hogy földrajzilag hol is lesz ez a pont; a lényeg, hogy Te ott legyél magadban, ahol a legigazabb lánggal tudsz égni!

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s